Én és a kisöcsém
EISEMANN MIHÁLY – SZILÁGYI LÁSZLÓ: Én és a kisöcsém
Egy vidám társasutazás története, zenével.
több
EISEMANN MIHÁLY – SZILÁGYI LÁSZLÓ: Én és a kisöcsém
Egy vidám társasutazás története, zenével.
több
Ön egy múltbeli eseményre keresett. Kérjük, válogasson aktuális kínálatunkból a Jegy.hu keresőjében!
Utolsó előadás dátuma: 2012. június 30. szombat, 20:30
EISEMANN MIHÁLY – SZILÁGYI LÁSZLÓ: Én és a kisöcsém
Egy vidám társasutazás története, zenével.
Röviden az Én és a kisöcsém című zenés előadásról:
„Holdvilágos éjszakán/ miről álmodik a lány?/ Hogy jön egy királyfi tán/ Hófehér paripán.” Ez így van rendjén egy fiatal lánynál: álmodozik, vágyakozik és az év nagy részében a fellegek között jár. De mi történik akkor, ha a földre leszállva, pechére (vagy épp szerencséjére) pont egy mesébe csöppen? Ráadásul egy olyan mesébe, ahol kamaszfiúnak öltözve akar megleckéztetni egy nőgyűlölő, fiatal dán milliomost…
Eisemann Mihály és Szilágyi László 1934-ben született darabja a legismertebb és legkedvesebb kisoperettek egyike, olyan slágerekkel, mint az „Egy kicsit angyal legyen, egy kicsit démon”, a „Csa-csa-csak egy cseppet ittam kérlek”, a „Mia bella signorina” vagy a címadó „Én és a kisöcsém”. Könnyű májusi történet a szerelemről és az életről, ami „olyan szép, mint egy film, amiből nem vágta ki a legjobb részeket a cenzúra”.
„Szeretem, amikor megegyezés születik a darabról és a szereposztásról. Szeretem, ha a tervezővel közös hullámhosszon vagyunk, és a dramaturg bátorít, ha a munkatársaim tanítanak, ha kialakul egy közös rendszer. Szeretem, ha a színészek kíváncsiak, ha kérdeznek, és nem rejtik el érzéseiket. Szeretem, ha sejteni az út végét, de nem látni egészen el oda. És szeretem, amikor valaki egyetlen mondattal képes megnevettetni egy teljes színházat, amikor a közönség számára megadatik egy olyan élmény lehetősége, ami most engem is arra késztet, hogy a szeretem szót ennyiszer ideírjam.” Szabó Máté
Közreműködnek:
Baksy Ákos, Barta Mária Viola, Demeter Sándor, Jambrik Boglárka, Kis Nóra, Márton András, Molnár Róbert, Takács Mária és a Miskolci Nemzeti Színház kijelölt zenekara.
Hangszerelés: Lendvai Péter
Korrepetitor: Timár Tóth Mária, Bundzik Tímea
Az előadáson zongorán közreműködik: Silló István, Timár Tóth Mária
Szabó Magda szellemes, szenvedélyes, önazonos. A „Régimódi” önéletrajzi ihletésű, felemelő történet a századforduló Magyarországáról. A magyar irodalom egyik legizgalmasabb családregénye, a huszonegyedik században is érvényes drámaként.
Magyar katonáknak kell megszólaltatniuk Kálmán Imre zseniális operettjét, a Csárdáskirálynőt. Nincs jelmezük, díszletük, alig van hangszerük, nincs közöttük képzett színész, és a női szerepeket is nekik kell játszani. Viszont a hazajutás a tét, tehát nem kérdés: az előadásnak sikerülnie kell!
Az angol trónörökös jelleme és tehetsége révén kiváló király lehetne. Gyerekkori súlyos beszédhibája azonban kezdetben ellehetetleníti őt alattvalói előtt. Felesége…
tétel a kosárban
összesen:
Lejárt a vásárlási időkorlát! Kérjük, állítsa össze a kosarát újra!